Az adatokhoz való jogod

55. ábra: A MySociety által fejlesztette "What Do They Know?" oldal
55. ábra: A MySociety által fejlesztett “What Do They Know?” oldal

Mielőtt benyújtasz egy közérdekűadat-igénylést, érdemes ellenőrizned, hogy az adatok, amelyeket keresel, elérhetők-e már, vagy mások igényelték-e már őket. Az előző fejezetben van néhány tipp arra, hol keresheted ezeket. Ha már körülnéztél, és még mindig nem tudod elérni azokat az adatokat, amelyekre szükséged van, akkor érdemes beadnod egy hivatalos igénylést. Alább találsz néhány javaslatot arra, hogyan tedd a kérelmedet hatékonyabbá. [Magyarországon az adatigénylést elküldheted a KiMitTud oldalon keresztül is, a részletekről itt olvashatsz, a szerk.]

Tervezz előre, hogy időt takaríts meg!

Valahányszor információk után kutakodsz, vedd számításba az adatigénylés lehetőségét is. Jobb, ha nem vársz addig, míg kimerítetted az összes többi lehetőséget. Időt takarítasz meg, ha már a kutatásod kezdetén benyújtasz egy kérelmet, és ezzel párhuzamosan végzel más vizsgálatokat. Készülj fel a késedelemre: néha a közigazgatási szerveknek eltart egy ideig, hogy feldolgozzák a kérelmeket, így jobb, ha számolsz ezzel.

Ellenőrizd a díjakra vonatkozó szabályokat

Mielőtt elkezded egy kérelem benyújtását, ellenőrizd a szabályokat azokra a díjakra vonatkozóan, amelyeket a kérelmek benyújtásáért vagy az információk megszerzéséért kell kifizetned. Így ha egy köztisztviselő hirtelen pénzt kér tőled, tudni fogod, milyen jogaid vannak. Kérhetsz elektronikus dokumentumokat, hogy elkerüld a másolási és postázási költségeket úgy, hogy megemlíted a kérelmedben, hogy előnyben részesítenéd az elektronikus formában küldött információkat. Így elkerülheted a díj kifizetését, kivéve persze, ha az információk nem érhetők el elektronikusan, bár manapság általában lehetséges az olyan dokumentumok szkennelése, amelyeket nem digitalizáltak korábban, ezeket e-mail mellékletként juttathatják el neked.

Ismerd meg a jogaidat!

Derítsd ki, milyen jogaid vannak, mielőtt elkezded, így tudod, hol állsz, és hogy az állami szervek mit kötelesek és mit nem kötelesek megtenni. Például a legtöbb információszabadságról szóló törvény határidőt szab a hatóságoknak arra, hogy válaszoljanak. A legtöbb ország törvényében az érvényes időtartomány pár naptól egy hónapig terjed. Győződj meg arról, hogy tudod, hány napról van szó, mielőtt elkezded, és jegyezd fel, hogy mikor küldted el a kérelmedet.

A kormányzati szervek nem kötelesek feldolgozni az adatokat a számodra, de igyekezniük kell kiadni neked minden rendelkezésükre álló adatot, és ha ezek olyan adatok, amelyek ahhoz kellenek, hogy elvégezzék a törvényben előírt feladataikat, akkor bizonyos, hogy ki kell adniuk őket neked.

Mondd azt, hogy ismered a jogaidat!

Általában a jog nem követeli meg, hogy megemlítsd a nyilvános hozzáférésről szóló törvényt vagy az információszabadságról szóló törvényt, de ez azért ajánlott, mert azt mutatja, hogy ismered a törvényes jogaidat, és valószínű, hogy ez ösztönzi őket a kérelmek helyes feldolgozására a törvény alapján. Megjegyezzük, hogy az EU-hoz küldött kérelmekhez fontos megemlíteni, hogy ez egy dokumentumokhoz való hozzáférési kérelem, és az a legjobb, ha külön említed a 1049/2001 rendeletet is.

Fő az egyszerűség!

Minden országban jobb, ha egy egyszerűbb információkéréssel kezdesz, és azután adsz meg több kérdést, ha már megkaptad a kezdeti információkat. Így nem merül fel annak a kockázata, hogy a közintézmény határidő hosszabbítást kezdeményez arra hivatkozva, hogy ez egy „összetett kérelem”.

Összpontosíts!

Egy olyan információra vonatkozó kérelmet, amely egy állami hatóság egy részlegénél elérhető, valószínűleg gyorsabban megválaszolnak, mint azt, amely az egész hatóságon belüli keresést igényel. Egy olyan kérés, amely bevonja a hatóságot a harmadik felekkel való konzultációba (pl. egy magáncég, amely az információt szolgáltatta, vagy egy másik kormány, amelyet az ügy érint) különösen hosszú időt is igénybe vehet. Légy kitartó!

Gondolj az iratszekrény belsejére!

Próbáld meg kideríteni, milyen adatokat gyűjtenek! Például, ha megkapod egy olyan űrlap üres példányát, amelyet a rendőrség tölt ki közlekedési balesetek után, akkor láthatod, hogy milyen információkat rögzítenek, vagy nem rögzítenek az autóbalesetekről.

Légy konkrét!

Mielőtt elküldöd a kérelmedet, gondold át: félreérthető bármilyen módon? Ez különösen fontos, ha azt tervezed, hogy  összehasonlítod a különböző állami szervektől származó adatokat. Például, ha az elmúlt három évre vonatkozó számadatokat kéred, néhány hatóság az elmúlt három naptári évre vonatkozóan küldi el neked az információkat, míg mások az elmúlt három pénzügyi évre vonatkozóan, amelyek nem lesznek közvetlenül összehasonlíthatók. Ha úgy döntesz, hogy a valódi kérelmedet egy általánosabb kérelemben rejted el, akkor a kérelmedet elég széleskörűvé kellene tenned ahhoz, hogy megkapd a kívánt adatokat, de nem olyan széleskörűvé, hogy homályos legyen, vagy gátolja a válaszadást. A konkrét és egyértelmű kérések általában gyorsabb és jobb válaszokat kapnak. Küldj több igénylést!

Ha nem vagy biztos abban, hogy hová küldd, semmi ne akadályozzon meg abban, hogy egyszerre két, három vagy több szervnek benyújtsd a kérelmet. Bizonyos esetekben a különböző szervek különböző válaszokat fognak neked adni, de valójában ezek is hasznosak lehetnek abban, hogy teljesebb képet nyújtsanak számodra az általad vizsgált témában rendelkezésre álló információkról.

Küldj nemzetközi adatigényléseket!

A kérelmeket egyre inkább elektronikusan is be lehet benyújtani, így nem számít, hol élsz. Egyébként, ha nem abban az országban élsz, ahová az igénylésed szeretnéd elküldeni, a kérdést néha a nagykövetségre is elküldheted, és nekik kell továbbítaniuk az illetékes állami szerv felé. Először egyeztetned kell majd az illetékes nagykövetséggel arról, hogy hajlandók-e erre – néha a nagykövetség munkatársai nincsenek kiképezve az információhoz való jog területén, és ha úgy tűnik, hogy ez az eset áll fenn, biztosabb, ha a kérelmedet közvetlenül az illetékes állami szervhez nyújtod be.

Tesztelj!

Ha azt tervezed, hogy ugyanazt a kérelmet küldöd el sok állami hatóságnak, kezdd azzal, hogy elküldöd a kérelem kezdeti tervezetét kísérleti jelleggel néhány hatóságnak. Ez megmutatja, hogy a megfelelő terminológiát használod-e arra, hogy megszerezd azt az anyagot, amelyet szeretnél, és megvalósítható-e, hogy válaszoljanak a kérdéseidre, hogy majd módosíthatsd az igénylést szükség esetén, mielőtt mindenkinek elküldöd.

Számíts a kivételekre!

Ha úgy gondolod, hogy kivételek vonatkozhatnak a kérelmedre, akkor, amikor előkészíted a kérdéseidet, különítsd el a potenciálisan érzékeny információkra vonatkozó kérdést azoktól az egyéb információktól, amelyekről a józan ész azt diktálná, hogy nem képeznek kivételt. Majd oszd ketté a kérdésedet és küld el külön a két igénylést.

Kérj hozzáférést a fájlokhoz!

Ha az adatok tárolási helyéhez közel élsz (pl.: a fővárosban, ahol a dokumentumokat tartják), kérheted az eredeti dokumentumok vizsgálatát is. Ez akkor lehet hasznos, ha olyan olyan információk után kutatsz, amelyeket nagyszámú dokumentumban tárolnak, és ezeket kellene átnézned. Az ilyen vizsgálatnak ingyenesnek kell lennie, és időben úgy kell végrehajtani, amely számodra ésszerű és kényelmes.

Vezess nyilvántartást!

Az igénylésed írásban készítsd el, és mentsd el ennek egy példányát vagy rekordját, hogy a jövőben be tudd bizonyítani, hogy a kérelmedet elküldted, abban az esetben, ha fellebezned kell a válasz elmulasztása ellen. Ez is bizonyítékot nyújt neked a kérelem elküldéséről, ha azt tervezed, hogy sztorit írsz róla.

Hozd nyilvánosságra!

Gyorsítsd fel a válaszadást azzal, hogy nyilvánosságra hozod, hogy elküldtél egy kérelmet. Ha írsz, vagy közvetítesz egy sztorit arról, hogy a kérelmet benyújtottad, ez nyomást gyakorolhat a közintézményre, hogy feldolgozza a kérelmet és válaszoljon rá. Frissítheted az információkat, ahogy és amikor választ kapsz, vagy ha letelik a határidő és nem érkezik válasz, erről is hírt adhatsz. Ennek megvan az a további előnye, hogy oktathatod a közösség tagjait az információhoz való hozzáférési jogról, és arról, hogyan működik ez a gyakorlatban.

Van több olyan kiváló szolgáltatás, amelyeket arra használhatsz, hogy elkészítsd a kérelmedet, és bármely azt követő, a weben nyilvánosan megtekinthető válaszokat, ilyen például  What Do They Know (Mit tudnak) az egyesült királyságbeli állami szervek számára, illetve a Frag den Staat (Kérdezd az államot) a német állami szervek számára, és az Ask the EU (Kérdezd az EU-t) az EU-intézmények számára. Az Alaveteli projekt abban segít, hogy több tucat országba elhozza a hasonló szolgáltatásokat a világ minden tájáról. [Magyarországon az adatigénylést segítő ingyenes szolgáltatás a KiMitTudon keresztül érhető el, a szerk.]

Vond be a kollégákat!

Ha a kollégák szkeptikusak az adatigénylések értékét illetően, az egyik legjobb módja annak, hogy meggyőzd őket az ellenkezőjéről az, ha írsz egy sztorit azoknak az információknak az alapján, amelyeket az információszabadságról szóló törvény alkalmazásával szereztél. Annak említése a cikkben, vagy a közvetített anyagban, hogy a törvényt alkalmaztad, szintén ajánlott módszer arra, hogy a törvény adta lehetőség értékét hangsúlyozd, és növeld a közvélemény tudatosságát a joggal kapcsolatban.

Kérj nyers adatokat!

Ha számítógép használatával szeretnél adatokat elemezni, felfedezni vagy módosítani, akkor az adatokat kérd kifejezetten elektronikus, géppel olvasható formátumban. Ezt érdemes tisztázni például annak megadásával, hogy költségvetési információkra van szükséged olyan formátumban, amely „számviteli szoftverekkel való elemzésre alkalmas”. Kérhetsz kifejezetten olyan információkat is, amelyek „lebontott” vagy „granuláris” formátumban vannak. Erről a pontról ebben a jelentésben olvashatsz bővebben.

Így kérdezz olyan szervezetekről, amelyekre nem vonatkoznak a közérdekű adatokkal kapcsolatos törvények

Előfordulhat, hogy szeretnél többet megtudni azokról a nem kormányzati szervezetekről, magánvállalkozásokról, vallási szervezetekről vagy más olyan szervezetekről, amelyeknek nem írják elő, hogy kiadják a dokumentumaikat az információszabadság törvények alapján. Róluk is lehet információt találni, mégpedig ha olyan állami szerveket kérdezünk meg, amelyek az információszabadság törvények hatálya alá tartoznak. Például megkérdezhetsz egy kormányhivatalt vagy minisztériumot is, ha ők alapítottak, vagy foglalkoztak egy adott magáncéggel vagy civil szervezettel – kérhetsz ezekről tőlük kiegészítő dokumentumokat. Ha további segítségre van szükséged a közérdekűadat-igénylés elkészítésében, nézd meg az újságírók számára készült Legal Leaks eszköztárat.

Ezt a fejezetet Helen Darbishire (Access Info Europe), Djordje Padejski (Knight Journalism Fellow, Stanford University), Martin Rosenbaum (BBC) és Fabrizio Scrollini (London School of Economics and Political Science) írta.