Különböző ábrák, különböző történetek

Ebben a digitális világban, amely a magával ragadó 3D-élmény ígéretével kecsegtet, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ilyen hosszú ideig csak tintánk volt a papíron. Most úgy gondolunk erre a statikus, lapos közegre, mint egy másodosztályú állampolgárra, de valójában több mint száz éve írunk és nyomtatunk rá, és sikerült hihetetlenül gazdag tudást és gyakorlatot elérnünk abban, hogy megjelenítsük az oldalon lévő adatokat. Míg az interaktív diagramok, adatvizualizációk és infografikák mind divatosak, nem veszik igénybe a sok legjobb gyakorlatot, amelyeket megtanultunk. Csak ha visszatekintesz az elkészített diagramok és grafikonok történelmére, akkor tudjuk megérteni ezt a tudásbankot, és átvinni azt az új médiumokra.

A leghíresebb diagramok és grafikonok közül néhány annak az igényére jelent meg, hogy jobban megmagyarázzuk az adatok sűrű táblázatait. William Playfair egy több nyelven tudó skót volt, aki az 1700-as évek végétől az 1800-as évek elejéig élt. Ő egyedül sok ugyanolyan diagramot és grafikont bemutatott a világnak, amelyeket még ma is használunk. Az 1786-ban írt könyvében, a Kereskedelmi és politikai atlaszban Playfair bevezette a oszlopdiagramot, hogy új és jól látható módon, érthetően megmutassa Skócia importjának és exportjának mennyiségét.

95. ábra Egy kezdeti oszlopdiagram (William Playfair)
95. ábra Egy kezdeti oszlopdiagram (William Playfair)

Majd azzal folytatta, hogy népszerűsítette a rettegett kördiagramot az 1801-as könyvében, a Statisztikai breviáriumban. A diagramok és grafikonok ilyen új formái iránti igény kereskedelmi okokból merült fel, de az idő múlásával olyan más formák is megjelentek, amelyeket életmentésre használtak. 1854-ben John Snow készítette el a most híres “London koleratérképét” úgy, hogy hozzáadott egy kis fekete oszlopot minden egyes cím felett, ahol egy eseményt jelentettek. Idővel láthatóvá vált a kitörés nyilvánvaló sűrűsége, és a probléma megfékezésére megtett intézkedés.

96. ábra London koleratérképe (John Snow)
96. ábra London koleratérképe (John Snow)

Ahogy telt az idő, ezeknek az új diagramoknak és grafikonoknak a szakértői egyre merészebbek lettek, és tovább kísérleteztek, hogy továbbvigyék a közeget abba az irányba, amelyet ma ismerünk. André-Michel Guerry volt az első, aki közzétette egy olyan térkép ötletét, ahol az egyes régiókban a színek egy bizonyos változó alapján különböztek. 1829-ben hozta létre az első színfokozatos tematikus (Choropleth) térképet úgy, hogy vette a Franciaországban lévő régiókat és beárnyékolta őket a bűnözés szintjeinek ábrázolásához. Ma olyan térképeket látunk, amelyeket politikai választókerületek bemutatására használnak, amelyeken azt ábrázolják, hogy ki kire szavazott, milyenek a vagyon-eloszlások, vagy más földrajzilag hozzákapcsolt változókat. Ez ilyen egyszerű ötletnek tűnik, de még ma is nehéz elsajátítani és megérteni, ha nem használják okosan.

97. ábra Franciaország színfokozatos tematikus (Chloropleth) térképe, amely a bűnözés szintjeit ábrázolja (André-Michel Guerry)
97. ábra Franciaország színfokozatos tematikus (Chloropleth) térképe, amely a bűnözés szintjeit ábrázolja (André-Michel Guerry)

Sok olyan eszköz van, amelyet egy jó újságírónak meg kell értenie, és be kell építenie a saját eszköztárába a vizualizációk elkészítéséhez. Ahelyett, hogy azonnal a mélyvízbe ugranál, fontos a diagramok és grafikonok készítése terén található alapismeretek kiváló elsajátítása. Mindennek, amit létrehozol, egy sor atomi diagramból és grafikonból kell származnia. Ha el tudod sajátítani az alapokat, akkor továbbléphetsz az összetettebb képi megjelenítések készítésére, amelyek ezekből az alapegységekből épülnek fel.

A két legalapvetőbb diagramtípus az oszlopdiagramok és vonaldiagramok. Bár ezek nagyon hasonlók a használatuk eseteiben, nagyban különböznek is a jelentésükben. Nézzük például a vállalat értékesítéseit az év egyes hónapjaiban. 12 oszlopot kapnánk, amelyek az egyes hónapokban szerzett pénzösszeget ábrázolják.

98. ábra Egy egyszerű oszlopdiagram: hasznos a diszkrét információk ábrázolásához
98. ábra Egy egyszerű oszlopdiagram: hasznos a diszkrét információk ábrázolásához

Nézzük meg, hogy miért kellene ennek oszlopoknak lennie, vonaldiagram helyett. A vonaldiagramok folytonos adatokhoz ideálisak. Az értékesítési számadatainkkal ez a hónapok összege, amely nem folytonos. Oszlopként használva tudjuk, hogy januárban a vállalat 100 $-t, februárban pedig 120 $-t keresett. Ha ezt vonaldiagrammá változtatnák, akkor még mindig a 100 $-t és 120 $-t mutatná az egyes hónapok első napján, de vonaldiagrammal becslésünk szerint 15-én úgy tűnne, mintha a vállalat 110 $-t keresne. Ami nem igaz. Az oszlopokat diszkrét mértékegységeknél használjuk, míg a vonaldiagramokat akkor alkalmazzuk, amikor ez folytonos érték, mint pl. a hőmérséklet.

99. ábra Egyszerű vonaldiagramok: hasznosak a folytonos adatok ábrázolásához
99. ábra Egyszerű vonaldiagramok: hasznosak a folytonos adatok ábrázolásához

Láthatjuk, hogy a hőmérséklet 8:00-kor 20 Celsius fok, 9:00-kor volt pedig 22 Celsius fok volt. Ha ránézünk a vonalra, hogy kitaláljuk a 8:30-kor mért hőmérsékletet, 21 Celsius fokot mondanánk, amely helyes becslés, mivel a hőmérséklet folytonos, és minden pont nem más értékek összege, hanem az adott pillanatban mért pontos értéket, vagy két pontos mérés közötti becsült értéket ábrázol.

Mind az oszlop-, mind a vonaldiagramnak van egy egymásba ágyazott változata. Ez egy kiváló történetmondó eszköz, amely különböző módszerekkel működhet. Vegyünk például egy céget, amelynek 3 telephelye van.

100. ábra Egy csoportosított oszlopdiagram
100. ábra Egy csoportosított oszlopdiagram

Minden hónapra van 3 oszlopunk, minden egyes üzlethez egy, 36 pedig az évre összesen. Mikor egymás mellé helyezzük őket, gyorsan láthatjuk, melyik hónapban melyik bolt kereste a legtöbbet. Ez egy érdekes és megalapozott történet, de van egy másik elrejtett történet is ugyanazokon az adatokon belül. Ha egymásba ágyazzuk az oszlopokat úgy, hogy minden hónapra egyetlen oszlopunk legyen, most már elveszítjük a képességet arra, hogy könnyen lássuk, hogy melyik üzlet a legnagyobb kereső, de most láthatjuk azt, hogy az egész vállalkozás mely hónapokban köti a legjobb üzleteket.

101. ábra Halmozott oszlopdiagram
101. ábra Halmozott oszlopdiagram

Mind a kettő ugyanazoknak az információknak az érvényes megjelenítése, de két olyan különböző történet, amelyek ugyanazokat a kiindulási adatokat használják. Újságíróként az adatokkal végzett munka legfontosabb szempontja az, hogy először kiválasztod azt a történetet, amelynek elmondása érdekel.

Ez az, hogy melyik hónap a legjobb üzletkötésre, vagy az, hogy bolt a zászlóshajó? Ez csak egy egyszerű példa, de valójában az áll az egész adatújságírás középpontjában, hogy a helyes kérdést tedd fel, mielőtt túl messzire kerülsz. A történet fogja vezérelni a vizualizáció kiválasztását.

Az oszlopdiagram és a vonaldiagram valójában bármely adatújságíró mindennapi kenyere. Onnantól kezdve továbbléphetsz a hisztogramokhoz, horizont grafikonokhoz, értékgörbékhez, adatáramlási diagramokhoz és másokhoz, amelyek mind hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és kissé különböző helyzetekben alkalmazhatók, beleértve az adatok vagy adatforrások mennyiségét és a szöveggel kapcsolatos grafika helyét.

Az újságírásban az egyik nagyon gyakran használt ábrázolási funkció a térkép. Az idő, a mennyiség és a földrajz a közös a térképekben Mindig is szeretnénk tudni, hogy mennyi adat van az egyik területen a másikhoz képest vagy, hogy hogyan áramlanak az adatok egyik területről a másikra. Az adatfolyam-diagramok és a színfokozatos tematikus térképek (choropleths) nagyon hasznos eszközök ahhoz, hogy részei legyenek a készségleltáradnak, amikor az újságíráshoz fontos vizualizációval foglalkozol. Kulcsfontosságú annak az ismerete, hogy hogyan lehet egy térképet megfelelően színkódolni anélkül, hogy helytelenül ábrázolnád az adatokat, vagy félrevezetnéd az olvasókat. A politikai térképeketáltalában mindent vagy semmit alapon színkódolják az egyes régiókban, még akkor is, ha az országrész csak 1 %-kal nyert. A színezésnek nem kell bináris választásnak lennie, a csoportokon alapuló színátmeneteket körültekintéssel alkalmazhatod. A térképek megértése az újságírás nagy része. A térképek, egyszerűen választ adnak az 5 fő kérdés HOL részére.

Ha már elsajátítottad a diagramok és grafikonok alapvető típusait, akkor kezdhetsz el különlegesebb adatvizualizációkat készíteni. Ha nem érted az alapokat, akkor bizonytalan alapra építesz. Ahogyan megtanulod, hogyan légy jó író, ugyanúgy tartsd röviden a mondatokat, tartsd észben a közönséget és ne bonyolítsd túl a dolgokat azért, hogy okosnak tűnj, hanem inkább pontosan közvetítsd a jelentést az olvasónak. Nem kellene túlzásba esned az adatokkal sem. Ha kicsiben kezded, az a leghatékonyabb módja annak, hogy elmondd a történetet, miközben csak szükség esetén, lassan építkezel felfelé.

Az erőteljes írás tömör. Egy mondatnak nem kellene felesleges szavakat, egy bekezdésnek pedig nem kellene felesleges mondatokat tartalmaznia, ugyanazért, amiért egy rajzon sem kellene felesleges vonalaknak lennie és egy gépben sem kellene felesleges alkatrésznek lennie. Ez nem igényli azt, hogy az író minden mondatot röviden írjon vagy, hogy minden részletet elkerüljön, és csak vázlatosan kezelje a témáit, hanem azt, hogy minden szó beszéljen.

—William Strunk Jr. (Stíluselemek – 1918)

Az rendben van, ha nem használod fel minden adatodat a történetedben. Nem kellene engedélyt kérned azért, hogy tömör légy, ennek kellene aszabálynak lennie.

Brian Suda, (optional.is)